Kezdőoldal > Garantált minimumjövedelem és az EMIN
Kép: Ez a minimum! MSZEH kisfilm (Szabó-Nyulász Melinda, 2015)

Miről lesz itt szó?

  1. A szegénységről
  2. Egy lehetséges megoldás – a garantált minimumjövedelem (gmj)
  3. 7 érv a gmj mellett
  4. Mit tettünk eddig a gmj-ért?

A szegénységről

Jelenleg Magyarországon közel minden 3. embert érinti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. A szegénység méréséről további információk ITT találhatók. A szegénység egy össztársadalmi probléma, amelyből kitörni egyedül, mindenfajta segítség nélkül szinte lehetetlen. Pedig lehetne megoldás a problémára, felszámolható lenne a hazai abszolút szegénység. Ráadásul olyan, amelyet az Európai Unió majdnem minden országa alkalmaz: ez a garantált minimumjövedelem.

Mi az a garantált minimumjövedelem (gmj)?

A gmj egy olyan juttatás, amely azoknak jár, akiknek a jövedelme alacsonyabb egy meghatározott szintnél. A megfelelő szintű minimumjövedelem egy olyan jövedelmi juttatás, amelynek célja, hogy mindenki számára biztosított legyen a méltó megélhetés.

A garantált minimumjövedelmi rendszerek olyan jövedelemtámogatási rendszerek Európa-szerte, amelyek biztonsági hálót nyújtanak azok számára, akik – akár van munkahelyük, akár nincs – nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi támogatási eszközökkel.

Vagyis a gmj azt jelenti, hogy senki sem kényszerül arra, hogy egy meghatározott jövedelemnél kevesebből éljen. Az alacsonyabb jövedelműek bevételét az állam kiegészíti erre a szintre. Így az állam biztosítja minden polgára létbiztonságát. Minderről  egy 3 perces tájékoztató kisfilmet is készítettünk Ez a minimum! címmel, amely megtekinthető ITT.

7 érv a garantált minimumjövedelem mellett

  1. Nem csökkenti a gazdaság versenyképességét: a minimumjövedelem, amelyhez szociális transzferként jut az egyén, nem válik megtakarítássá, hanem azonnal visszaáramlik a gazdaságba, hiszen napi szükségletek kielégítésére megy.
  2. Egy jól megtervezett, megfelelő és széles körben elérhető minimumjövedelem a munkaerőpiaci részvétel szempontjából nem ellenösztönző: éppen ellenkezőleg, segíti az egyén munkaképes állapotba jutását, ezáltal munkavállalóvá válását – természetesen ehhez a másik oldalra, azaz valóban létező és megfelelő munkakörülményeket, valamint munkavállalói jogokat biztosító munkahelyekre és kevésbé nyomott bérekre is szükség van. (Azaz egyértelműen nem a közmunka jelenlegi modelljére gondolunk, amely a szegénységből nem jelent kiutat, pusztán a kiszolgáltatott, ún. dolgozó szegények tömegét növeli! Erről ITT írunk.)
  3. Nem vezet a gazdaság romba dőléséhez: azokban az EU-tagállamokban, amelyekben alkalmazzák, magasabb szintű a szociális biztonság, prosperálóbb a gazdaság.
  4. Egyenlőbb társadalmat eredményez, ezáltal gazdasági stabilizátorként is működik, és csökkenti a társadalmi feszültségeket.
  5. Lehetővé teszi a szegénység következő generációkra átörökítésének megtörését – ezáltal anyagi terhet vesz le a társadalom válláról, hiszen kevesebbet kell majd költeni a felhalmozódó problémákat kezelni igyekvő szociális és egészségügyi, foglalkoztatási rendszerre stb.
  6. Jelentős tudás áll a rendelkezésünkre, amely megkönnyíti a megfelelő szintű minimumjövedelem bevezetését. (Bővebben ITTITT, ITT és ITT.)
  7. A megfelelő szintű minimumjövedelem elősegíti az emberi jogok érvényesülését, amelyeknek a szegénység okozta hiányhelyzetek gátat szabnak.

(Bővebben minderről ITT.)

Mit tettünk eddig a gmj-ért?

1. EU-szintű együttműködés a megfelelő mértékű minimumjövedelem bevezetéséért (2013-2014): 2014-ben zárult le a kétéves European Minimum Income Network (EMIN) című projektünk, amelyben az Európai Szegénységellenes Hálózat (European Anti-Poverty Network, EAPN) tagszervezeteként vettünk részt. Az angol nyelvű projekt azt vizsgálta, hogy az EU tagországokban milyen feltételek adottak egy megfelelő szintű minimumjövedelem kialakításához.

  1. Ennek érdekében magyar részről készült egy elemző jelentés, amely a hazai szociális rendszert tekintette át a megfelelő szintű minimumjövedelem bevezetése szempontjából.
  2. 2014. szeptember 18-án tartottunk egy „Minimumjövedelem és szegénység” című konferenciát, ahol a téma kapcsán felmerült kérdéseket jártuk körül. A rendezvényen több mint 100 fő vett részt, köztük szegénységben élő érintettek, szakemberek és döntéshozók, politikusok. Az eseményről sajtóbeszámoló is született, amelyen elhangzott egy összefoglaló az MSZEH tapasztalatairól is.
  3. A projekt eredményeképpen elindult egy hosszú távú együttműködés is több olyan szervezettel, amely a jövedelmi szegénység csökkentéséért dolgozik. Többek között ez a folyamat eredményezte a Méltó Megélhetés Munkacsoport létrejöttét, amelyre mint egyre formálódó koalícióra építhetünk a szegénység visszaszorításáról szóló kampányaink során.
  4. A projekt zárásaként pedig elkészült egy ajánlásokat tartalmazó dokumentum, amely a megfelelő szintű minimumjövedelem irányába tett további szükséges lépéseket taglalja.

2. A Humán Platform felhívására az 5BP-kampány keretében elkészítettük “Szociális plafon helyett létminimumot!” című, minimumjövedelem bevezetését szorgalmazó anyagunkat.

3. 2014. május 20-án megszerveztük a témában az ország első számadó fórumát a “Válassza a szociális Európa támogatóit!” című európai kampány keretében, amelyen az európai parlamenti választások jelöltjeit arról kérdeztük, hogy megválasztásuk esetén támogatnák-e a garantált minimumjövedelem bevezetését. Az esemény jelentős sajtóvisszhangot kapott, erről ITT, ITT, ITT, videó pedig ITT található.

4. 2014-ben A szegénység elleni küzdelem világnapját, október 17-ét a garantált minimumjövedelem ügyének szenteltük. Az eseményről számos médium közvetített, a sajtómegjelenések listája ITT található.

5. Petíciót is közzétettünk azért, hogy felhívjuk a figyelmet: a gmj bevezetése helyett még a rendszeres szociális segély 2015. március elsejei megszüntetése még rosszabb helyzetbe hozza majd a szegénységben élő embereket. A több mint 1800 fő aláírásával zárt dokumentumról a sajtó is tudósított, ITT és ITT.

6. 2015-ben és 2016-ban már egyhetes rendezvénysorozatot szerveztünk a gmj ügye köré (utóbbi alkalommal egy nyílt levéllel megszólítva az illetékes minisztériumot) MÉLTÓ MEGÉLHETÉS HETE címmel.

7. “Hatalom a hátizsákban” címmel több országjárást is megvalósítottunk számos településen, a programok során a gmj-ről is beszéltünk helyi érintettek, civilek részvételével;  ezekről bővebben ITT. Valamint egyetemi rendezvényeken, szabadtéri nyári programokon vettünk részt, egyetemi kurzust tartottunk a témáról.

8. Elindítottunk egy Facebook-oldalt Minimumjövedelem” névvel, amely a gmj-ről szóló hírek, információk megosztására szolgál.

9. Kisfilmet és a gmj-ről szóló tájékoztató szóróanyagot készítettünk.

10. 2017-ben csatlakoztunk az EMIN 2 projekthez, amelynek célja, hogy a gmj ügyét illetően párbeszédre ösztönözze az EU tagországainak lakóit egy nagyszabású buszos felkereső eseménysor keretében. Minderről bővebben ITT.

 

Együttműködő szervezetek
European Anti-Poverty Network
EAPN

European Minimum Income Network
EMIN_logo