Kezdőoldal > Olvasnivaló > Energiaszegénységről, szennyezett levegőről és fagyhalálról

A Levegő Munkacsoport, Varga Mihálynak címzett nyilvános levele nyomán

2017 januárja – évtizedek óta – az egyik leghidegebb időszakot hozta Magyarországra. Ennek következtében két környezeti tényező is megnövekedett mértékben veszélyeztette (veszélyezteti) állampolgáraink egészségét. Az egyik maga az extrémen alacsony hőmérséklet, ami éjszakánként Magyarország egyes (sajnálatos egybeesésként legszegényebb) régióiban a -20 C fok alá csökkent, a másik pedig – többek között az  intenzív lakossági fűtés miatt – megnövekedett  szmog. Az utóbbi megfékezése érdekében írt sürgető levelet a Levegő Munkacsoport (továbbiakban: LMCS) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek. Az egészségkárosító tüzelőanyagok használatának korlátozására kérik, egyszerre javasolva segítséget, felvilágosítást, hatósági beavatkozást és büntetést. Az LMCS későbbi nyilatkozataiban igyekszik bizonyítani, hogy a szegénységben élők életkörülményeit ismerve, jó szándékkal cselekedtek. Levelük mégis megdöbbentő, hiszen  Magyarország hátrányos helyzetű régióinak mindennapi valóságával szembemenő üzeneteket juttat el a döntéshozókhoz és a nyilvánossághoz egyaránt.

1.“Az illegális égetések, illetve az alacsony hatékonyságú és rendkívül szennyező lakossági tüzelés egyik fő oka az alulinformáltság.

Adódik a kérdés: milyen adatokkal rendelkezik az LMCS a tekintetben, hogy akik környezetre veszélyes  tüzelést alkalmaznak (káros anyagokat égetnek vagy rossz fűtési rendszerrel rendelkeznek,) milyen ismeretekkel bírnak,  és ezzel szemben vagy e mellett milyen lehetőségeik vannak a jobb minőségű tüzelő megvásárlására és a hatékonyabb fűtési rendszerek megfizetésére? A témáról való érdemi szakpolitikai párbeszédet nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre az energiaszegénység méréséhez szükséges egységes fogalmi és  indikátor-rendszer. Ha például a témát illetően szintén hiteles hazai szervezet,  az Energiaklub által felvetett számos megközelítési lehetőség közül azt emeljük ki, amelyben a jövedelem 20%-át tekintjük az energiaszegénység határának, akkor már nem csupán a szegénynek tekinthető háztartások tartoznak az energiaszegények közé, hanem közel minden harmadik magyar háztartás (31%), akik – úgy egyébként – a jövedelmük alapján nem minősülnek szegénynek.  Akkor az ő esetükben az otthonuk megfelelő felfűtéséhez szükséges jövedelem hiánya, a szükség, nem lehet, hogy árnyalja az LMCS által elsődleges okként feltüntetett szemléletbeli hiányosságokat?

A szegénységben élők jelentős része nem tud pénzt fordítani megfelelő mennyiségű és minőségű tüzelőanyag vásárlására. E mellett otthonaik energiahatékonysága is rendkívül  alacsony. Beszédes adat, hogy az Európai Unióban – Portugália, Lettország és Szlovénia  mellett – Magyarországon a negyedik legmagasabb az energiaszegény emberek aránya, 26,9% (EuroStat, 2015). E jelenség Magyarországon tipikusan vidéki probléma, a családi házaknak  csupán a 23%-a megfelelően szigetelt – az Energiaklub kutatásai szerint.

A felvilágosítás fontos, de nem csak a környezet miatt, hanem azért is mert a nem megfelelő tüzelőanyagok közvetlenül / elsősorban azokat a családokat veszélyeztetik, akik a mérgező anyagokat elégetik. Az ezzel kapcsolatos helyzetről, legutóbb Szira Péter tollából kaphattunk – a  Magyar Narancs oldalain – hiteles és drámai képet.

  1. “Kérjük, hogy a kormány biztosítsa a szükséges forrásokat a hatóságok képzésére, megerősítésére is a jogsértő és emberi egészséget veszélyeztető szemét-égetés elleni jóval hatékonyabb fellépés érdekében, aminek része kell legyen a felvilágosítás az illegális tüzelőanyagok káros hatásairól.

Megdöbbentő hogy az LMCS nem az érintettek, hanem az őket felügyelő és sok esetben oktalanul is büntető hatóságok képzését követeli. A szociális, és egészségügyi szolgáltatók bevonását indokoltnak látnánk, de a büntetés hatékonysága a mélyszegénységben élők esetében – előre borítékolhatóan – kontraproduktív lesz. Az érintettek egyébként is tarthatatlan szegénységét csak elmélyíti, az érdemi problémakezelést pedig ellehetetleníti, ha  a kiváltó okot leszűkítjük az egyéni felelősség kérdésére, megakadályozva ezáltal a probléma komplex, szektorokon átívelő  programokon keresztüli megoldásának lehetőségét.

  1. Elengedhetetlennek tartjuk a szociális tűzifa támogatására fordítandó összeg megtöbbszörözését, hogy Magyarországon az otthona fűtését senkinek se kelljen se maga, se mások egészségének, életének kárára megoldania.

Fontosnak tartjuk magunk is, hogy a szociális tüzelőre szánt költségvetési keret magasabb legyen, és még fontosabbnak a tűzifa igazságos elosztását. Elengedhetetlen, hogy a szociális tűzifa elsősorban azokhoz jusson el, akiknek valóban  szükségük van rá. Ugyanakkor, – véleményünk szerint – hosszabb távon a probléma megoldására sem a felvilágosítás, sem az évi pár mázsa szociális tüzelő nem ad hatékony megoldást.  Ami viszont elengedhetetlenül szükséges: a tartós, jobb jövedelmi helyzet elősegítése, a lakhatási körülmények javítása – kezdetben szigeteléssel, továbbá a low-tech fűtő berendezések megépítésével, beszerzésével- , ezt követően pedig a XXI. század energiahatékonysági fejlesztéseihez  szükséges  támogatás megteremtése, lakossági és a segítő szakembereket érintő képzési programok elindítása.

Véleményünk szerint az emberek egy jelentős része Magyarországon ma NEM TUDATLANSÁGBÓL, hanem a NYOMOR miatt fűt egészségtelen anyagokkal!

Botrány, hogy a lakossági energiahatékonysági források felhasználását segítő európai uniós támogatáshoz kapcsolódó pályázati kiírások folyamatosan késnek. A ritkán fel-fel felbukkanó, például háztartási gépek cseréjére irányuló energiahatékonysági támogatások elsősorban az információkhoz könnyen hozzájutó,  felsőközéposztálybeli rétegek számára biztosítanak megoldást.

Az energiaszegénység nem csak a levegő minőségét károsítja hanem a lakosság egészségét is, és ahogy azt az elmúlt hetek igazolták, sokak esetében halálos következményei vannak. 2016 szeptember és decembere között 80-an fagytak meg hazánkban, ezek közül az emberek közül 27-en a saját otthonukban. Januárban több tucattal emelkedhetett a fagyhalált szenvedtek száma. Ebben a tragikus helyzetben a büntetéssel való fenyegetés megengedhetetlen.

Mit javasol a Magyar Szegénységellenes Hálózat?

  • A témára irányuló szisztematikus adatgyűjtést (pl. épületkataszter) és kvalitatív kutatásokat
  • Több és jobban célzott fűtési támogatást
  • Több forrást a lakhatási körülmények javítására, szociális bérlakásokra és az alacsony jövedelműeket célzó, korszerű otthonteremtési programokra
  • Hatékonyabb szociális és egészségügyi ellátó rendszert, a fenntarthatósággal, energiahatékonysággal kapcsolatos képzési elemek beépítését a szociális munkás képzésbe
  • Összehangolt energihatékonysági pályázati lehetőségeket
  • Az életbenmaradást biztosító szociális transzfert – Megfelelő Mértékű Garantált Minimumjövedelmet!
  • A hatékonyabb érdekvédelem érdekében az energiaszegénység területén működő civilszervezetek összehangolt együttműködését.

Az energiahatékony felújítások fenntartható módon és hosszútávon egyszerre csökkentik a háztartások rezsi költségeit és a levegőben lévő szennyező anyagokat. Ráadásul jelentős megtakarítást eredményeznek az egészségügyi ellátórendszernek a rosszul fűtött, nedves lakások által okozott légúti betegségek, egyéb szövődmények megelőzése réven. Végül, de nem utolsó sorban a korszerű és, meleg otthonok révén méltó gyermek- és időskort biztosítanak az energiaszegénység kockázatainak fokozottan kitett csoportok számára.

Magyar Szegénységellenes Hálózat