Kezdőoldal > Ügyeink > Kiút a közmunkából

Magyarországon a 2008-as gazdasági válságot követően megnövekedett munkanélküliség visszaszorítására és kezelésére többféle megoldási javaslat született, ezek között már 2009-ben, a Bajnai- kormány idején megindult a munkaerő-piaci elhelyezkedésben sikertelen emberek számára, a 45 458 főt bevonó, közfoglalkoztatási program. Ekkor még 59 milliárd forintot költött az állam a közfoglalkoztatásra, és az érintettek fizetése az akkori minimálbérnek felelt meg. 2011-től az Orbán-kormány megemelte a közfoglalkoztatásra szánt keretösszeget és az érintettek számát növelte. 2011-ben egy új közfoglalkoztatási törvény született, aminek révén csökkent a közfoglalkoztatottak bére (minimálbér 70%-a) és sérültek a munkavállalói jogaik (2011. évi CVI. törvény).
2014-re a közfoglalkoztatásra szánt költségvetési keret már elérte a 231 milliárd forintot, az érintettek száma pedig a 315 ezer főt. A kormány a 2015-ös költségvetési tervezet előkészítése folyamán és a segélyezési rendszer átalakításával kifejezte azon elköteleződését, hogy a szegénység és a munkanélküliség problémájának kezelésére a közfoglalkoztatás további kiterjesztését tartja elsődleges eszköznek.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat (és működtetője a Magyar Szegénységellenes Alapítvány) 2011-ben – felismerve a kormány politikájának következményeit – olyan projektek és tevékenységek indítását tűzte ki célul, amelyek képesek látni és láttatni a közfoglalkoztatási rendszer hatásait. Ennek egyik eleme volt egy 2013-ban készült, kérdőíves vizsgálatot és interjús megkereséseket egyaránt tartalmazó kutatás (a kutatás zárókötetének címe: A közfoglalkoztatási csapda), valamint 2012-től a közösségszervezés módszereinek alkalmazásával egy közmunkás érdekvédelmi csoport megszervezése Budapesten. A csoport szervezője 2012 szeptembere és 2014 szeptembere között Vojtonovszki Bálint volt, önkénteseink és a közösségszervező munkája eredményeként 2012 őszén alakult meg a Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport. A csoport szervezését 2014 szeptemberében vette át Bálint Mónika.
Célunk, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozók tapasztalatainak összegyűjtésével, továbbá érdekvédelmi és érdekérvényesítő munkánkon keresztül rávilágítsunk a magyarországi közfoglalkoztatási rendszer korlátaira, hibáira, a közfoglalkoztatottak hátrányos gazdasági, munkaerő-piaci és társadalmi megkülönböztetésére, jogaik sérülésére. Egyedi ügyek megoldásán keresztül küzdünk a visszaélések ellen, azokról a nyilvánosságot és a döntéshozókat rendszeresen tájékoztatjuk. Javaslatainkkal, információk gyűjtésével, petíciókkal, nyílt levelekkel és nyilvános szerepléseken keresztül is befolyásolni kívánjuk a közfoglalkoztatási rendszer formálását, átalakítását, a szükségletekre jobban reflektáló alternatív megoldások születését. Céljaink között szerepel a közvéleményben kialakult – közmunkásokkal kapcsolatos – kép árnyalása is.

Stratégiai céljaink
Fizetés: A bér legyen újra minimálbér!
Szerződés: A szerződések legyenek hosszú távúak! Ne legyenek embertelen kizárási feltételek! Járjon rendes szabadság! Csak olyan munkát lehessen végezni, ami valóban a szerződésben áll!
Bánásmód: Ne legyen megalázó bánásmód! A kormány kommunikáljon megfelelően a munkanélküliekről!
Kiutak: Legyen kiút a közmunkából, képzések és munkahelyteremtések útján.

Letölthető változat
Közmunka.docx

Tanulmányok
A közfoglalkoztatási csapda

Együttműködő szervezetek és külső hivatkozások
A Közmunkás Mozgalom a Jövőért blogja.